AdniJóga

Test és lélek gyászsegítő közösség

Lezárult első gyászfeldolgozó jóga csoportunk a Test és Lélek gyászsegítő közösség. Ebben a blogposztban összefoglaljuk, hogy milyen módokon segítheti a jóga a gyászt és a csoport vezetői beszámolnak az élményeikről: Babai-Szénégető Adriennt, mentálhigiénés szakembert, és jótékony jógaoktatónkat, Kovács Beát kérdeztük.

A 16 hetes folyamat során a segítő beszélgetés és a jóga kínálta nonverbális eszköztár egymást kiegészítve támogatta a Test és Lélek gyászsegítő közösségünk tagjait a gyász keltette érzések feldolgozásában. A jógával kombinált gyászcsoport folyamatunknak az az alapvetése, hogy a nehéz érzéseink, lelki fájdalmaink nemcsak a lelkünkben, hanem a testünkben is lerakódnak. A jógaórák célja a lélek felszabadítása, a légzésen és a mozdulatokon keresztül. Megnyugvást találni, elcsendesedni.

Hogyan képes segíteni a gyászfeldolgozást a jóga?

Gyász során természetes a kitörő érzelmek megjelenése, az érzelmek feletti kontrollvesztés. Hirtelen düh, bűntudat, szorongás áraszthat el, máskor érzelemmentesség, üresség érzés lehet úrrá rajtunk. Pszichésen tapasztalhatunk tehetetlenség érzést, önbizalomvesztést, értelmetlenség érzését vagy akár önmagunktól és környezetünktől való eltávolodás érzését. Mintha egy filmben szemlélnénk magunkat és a velünk történő eseményeket. Az érzelmek hullámzása és kiszámíthatatlansága mellett megjelenhetnek testi tünetek például fizikai fájdalom és nyomás érzése (általában a mellkas környékén), légszomj, szapora szívverés, étvágytalanság és alvási nehézségek. 

A jóga az érzelemszabályozásra hatva segítheti a gyászfeldolgozást.

A jógagyakorlás kapcsolódást nyújt testünkhöz és érzelmeinkhez, lehetőséget nyújt ezek tudatosítására és megélésére. Eszközt adhat érzelmeink és gondolataink regulációjára. Tudatosíthatja a fizikai fájdalom időszerűségét: minden érzés, ahogy megjelenik, úgy el is múlik később.

A Test és Lélek Gyászsegítő közösség

Az említett hatások miatt az AdniJóga csapata úgy döntött, hogy gyászfeldolgozást célzó csoportot indít Babai-Szénégető Adrienn mentálhigiénés szakember segítségével. A 16 hetes folyamatban nyolc bátor résztvevő vett részt, akik mind közeli szerettüket veszítették el nemrég. Adrienn a gyászcsoport beszélgetéseket vezette kéthetente, Kovács Bea jótékony jógaoktatónk pedig heti egy gyászjóga órát tartott a csoportnak.

És hogy hogyan indult és hogy is nézett ki a jógával kombinált gyászfeldolgozás hétről-hétre? Erről Beát, jótékony jógaoktatónkat kérdeztük meg:

“Abból az alapvetésből indultunk ki, hogy a lelki fájdalmaink, nehéz érzéseink a gyász során sem csak a lelkünkben, hanem a testünkben is lerakódnak. Ezért nagyon gyakran a mélyre hatoló fájdalmat nem lehet csupán beszélgetéssel oldani. Egy kiváló gyászcsoport vezető, Babai-Szénégető Adrienn is találkozott ezzel az elmélettel. Ő kereste meg az AdniJógát azzal az ötlettel, hogy indíthatnánk közösen egy speciális, jógával kombinált gyászcsoportot, kísérleti jelleggel. Anna (az AdniJóga vezetője) ismerve a hátteremet megkérdezte tőlem, hogy vállalnám-e a csoportot. Hezitálás nélkül igent mondtam, és el is kezdtem belemélyülni a gyász lélektanába, valamint a gyászjóga már létező, speciális területébe is.

A “Test és Lélek Gyászsegítő közösség jógával” hírét az AdniJóga és a Napfogyatkozás Egyesület terjesztette, innen érkeztek a jelentkezések. A gyászjógák célja is mindenekelőtt a lélek felszabadítása volt, a légzésen és a mozdulatokon keresztül. Az órákon igyekeztünk saját magunkra összpontosítva megnyugvást találni a jelenben levésben; megerősíteni az elfogadó, megengedő önszeretetünket, elcsendesedni, gyakorolni lazítani, megalapozni a stabilitásunkat az élet nehézségei közepette is. A gyász kilátástalan örvényében ezek mind különösen hajlamosak a háttérbe szorulni.

Nagyon megerősítők, pozitívak a tapasztalataink. Azt láttuk megvalósulni a gyakorlatban, amiről a szakirodalom is beszél: gyönyörűen kiegészítették egymást a szavak és a mozdulatok; egymás hatását erősítették a gyógyulást segítő verbális és a szomatikus módszerek

Hasonló élményeket fogalmazott meg Babai-Szénégető Adrienn is:

“2015 óta vagyok gyászcsoportvezető, főleg gyermeküket elveszítő szülőknek és párjukat elveszítőknek szoktam csoportot vezetni. Az AdniJóga Alapítványra akkor találtam rá, amikor egy gyászoló édesanyánál azzal találkoztam, hogy az ápolás alatt olyan mély traumaként élte meg a kórházi eseményeket, hogy attól szinte hozzá sem fér a gyászához. Egy orvosi szakkönyvben találtam rá a jógára, mint a trauma gyógyításának egyik hatékony eszközére, és ezen a vonalon tovább keresgélve találkoztam az AdniJóga Alapítvánnyal.

A Test és Lélek gyászsegítő közösségben a beszélgetős alkalmakat általában úgy kezdtük, hogy a csoport egy körben elmesélte, hogy a legutóbbi jógán mit élt meg. Ezután a gyászcsoport a “szokásos” mederben folyt tovább: beszélgettünk a gyászról, a saját érzéseinkről, a velünk történtekről. Van, amit hiába mondok el szóval, mert túlságosan kívül esik a mai ember látószögén, saját magáról alkotott képén, tapasztalatain. Ezt a falat segített a jóga bontogatni az általa átélt testi-lelki megtapasztalások révén.

A jóga és a beszélgetés úgy működött együtt, mint egy segítő ember két keze: egymást erősítette a két hatás. A jóga nagyszerű “referenciaélményeket” adott a gyászolók számára arra nézve, hogy hogyan tehetnének még jobbat a lelküknek. Hiszen a testünk sokszor valahogy jobban tudja a dolgát, mint az agyunk: ha elnyújtózom, az izmaim megnyúlnak, lazulnak, de a gondolataim nem biztos. Egy gyászoló számára életbevágóan fontos, hogy megtalálja azokat az utakat a saját gyászában, amelyeken neki a legkönnyebb kijutni a fájdalomból.

Ehhez figyelnie kell saját magára: töltődnie kell abból, ami jól esik. Minél több ilyen mozzanattal kellene a gyász időszakát megtöltenie, hogy legyen “ereje” a fájdalomba is lemerülni. Máskülönben nincs gyógyulás. Sok gyászoló azonban nem tudja érzékelni azt, hogy egyáltalán mi esne jól neki. A jógában megtanul odafigyelni a határaira, az igényeire, arra, hogy mi esik jól, sőt: milyen érzés az, amikor abban az irányban megy, ami jól esik neki. Sokan ezt az érzést sem ismerik.

Hogy miben volt más ez a csoport, mint a sima” gyászcsoportok? Számomra a legerősebb különbség az volt, hogy azok a gyászolók, akik a testük rugalmasságára odafigyelnek, azok valahogy mintha lélekben is rugalmasabbak lennének, vagy azzá válnának.

Hatásmérés

A gyászsegítő közösség tagjai önkéntesen vehettek részt a kutatásban, a folyamat elején és végén kitöltve egy rövid kérdőívet. A kérdőív eredményei alapján a résztvevők átlagos stressz szintje 13%-kal, míg az általuk megélt düh gyakorisága 7%-kal csökkent. Emellett a résztvevők magabiztossága átlagosan 26%-kal növekedett a gyászsegítő közösség periódusa alatt. Saját gyászuk elfogadása átlagosan 20%-kal, míg a gyászukhoz kínált segítség elfogadása 17%-kal nőtt. Vagyis a résztvevők saját gyászukat és gyászfolyamatban megjelenő érzéseiket könnyebben elfogadják és a feléjük irányuló segítségnyújtással szemben is nyitottabbak.

A résztvevők saját elmondásuk alapján hosszú utat jártak be. A jógaórákon testi-lelki töltődést, megnyugvást és felszabadulást éltek meg; meglepően konstatálták a test és a lélek szoros összefüggését, élvezték az énidő pozitív hatásait, haladtak a nemkívánt változás elfogadásban. A jóga segített megélni az érzéseiket, a relaxáció alatt gyakran gyógyító könnyek érkeztek. A fizikai feszültséggel együtt a mentális feszültségeik is csökkentek, a nehéz érzéseik is oldódtak. Pár résztvevői visszajelzésből idézve:

“Megtapasztaltam a “lehet nekem, szabad nekem” megélését. Hogy lehetnek érzéseim (pozitív és negatív egyaránt) és meg is élhetem, ki is fejezhetem azokat.”

“A gyászcsoport, a jóga viszont úgy tartott meg, hogy nem láncolt magához, hanem azt érzem, hogy közben megtanított arra, hogy hogyan tudok majd nélküle élni.”

A csoport sikerességén fellelkesülve, tervezzük az októberi folytatást. Nagyon szépen köszönjük mindenkinek, aki részt vett a folyamatban, kiemelten Kovács Beának és Babai-Szénégető Adrienn-nek.

Az AdniJóga csapata hátrányból induló, traumát átélt embereknek nyújt kikapcsolódási, feldolgozási lehetőségek ingyenes órákon keresztül. Ha szeretnéd támogatni ezeket az órákat, látogass el a Patreon oldalunkra, ahol a patronunkként jógavideóinkhoz is hozzáférsz. Ha pedig érdekel a trauma-tudatos jógaoktatás, iratkozz fel az oktatói hírlevelünkre és vegyél részt a következő képzésünkön!

 

 

Felhasznált szakirodalom:

Matthews, D., Finney, N., Owens, D., Gordon, F., & Morgan-Swaney, C. (2022). Creative Counseling Strategies for Adolescents Working Through Grief. The Family Journal, 10664807221090946. https://doi.org/10.1177/10664807221090946

Sausys, A. (n.d.). Relevant Knowledge for Yoga Therapists. 3.

Stirling, F. J. (2016). Yoga and Loss: An Autoethnographical Exploration of Grief, Mind, and Body. Illness, Crisis & Loss, 24(4), 279–291. https://doi.org/10.1177/1054137316659396

Levine, P. (2011). Foreword. In Emerson D., & Hopper, E. (Eds.), Overcoming trauma through yoga: reclaiming your body. North Atlantic Books.